A társadalom többsége minden bizonnyal nincs képben azzal, hogy mi a mögöttese, technikai háttere az elektromos áram létrejöttének, amit napi szinten fogyasztunk a lakásunktól kezdve mindenhol, emellett rengetegen azt sem tudják, hogyan működnek a digitális és telekommunikációs eszközök.

Hosszasan folytathatjuk ezt a vonalat, hiszen ez a műszaki téma rengeteg használati teret lefed. Például a bonyolultabb eszközöket is, lásd villanymotor, melyről vajmi keveset hallhattunk már annak idején, a fizika órán, de aki nem mélyül bele a témába, laikusként nem is ismeri egyáltalán ezt a területet, és eredetét.

Valami olyasmi talán még derenghet a gimiből, hogy a villanymotorok elektromos áram segítségével mechanikus áramot állítanak elő. A villanymotor témában mit hívunk motornak vagy dinamónak, azaz előállított, vagy pontosabban átalakított energia alapján dönthető el. „Munkagépnek” nevezzük géptani értelemben, amikor a motorról van szó. Ez esetben egyezik a nyomaték és a mozgás iránya. Amikor mechanikus energia segítségével elektromos áramot állít elő egy villanymotor, akkor beszélünk dinamóról, vagyis generátorról, hiszen ez esetben a hálózatra „visszatermel”.

A működés folyamata úgy írható le, hogy elektromos áramot továbbítanak egy mágneses térbe elhelyezett tekercsbe, majd kölcsönhatásba kerül a benne keletkező mágneses mező a mágnesek közötti mágneses mezővel, ami a tekercset fordítja végül el, ez a villanymotornak a forgórészét adja, és gyakorlatilag így keletkezik az áram.