Belülről ismeri a titkosszolgálatok világát, és ezt az értékes ismeretet arra akarja felhasználni, hogy átadja olvasóinak. Tarjányi Péter regényei mindig a valóságon alapulnak, akár történelmi, akár csupán néhány éves távolságba kalauzolnak bennünket – mint A pápa emberei című könyve, amely a II. János Pál pápa halála utáni években játszódik.

„A titok hatalmas erő, a mi éltető erőnk. Nem akarunk rejtély nélküli világot, azt viszont nem viseljük el, ha az állam titkolózik. Miért kutatja Tarjányi Péter is rendületlenül a hatalom titkait? Mert nem szereti, ha nem értünk, hanem ellenünk titkolóznak” – nyilatkozta az íróról Kálmán Olga, az ATV szókimondásáról és rafinált, sarokba szorító kérdéseiről elhíresült riportere. Tarjányi Péter könyveiben valóban mindig a titkok állnak a középpontban. A biztonsági szakemberként szinte naponta nyilatkozó szerző olyan eseményekről ír, amelyeket az újságok címlapjáról mindannyian jól ismerünk, mivel azonban a kulisszák mögé azonban nem pillanthatunk be, nem tudjuk értelmezni őket. A valóság pedig gyakran köszönőviszonyban sincs a látszattal, sőt, pont az ellentéte.

A hágai bíróságnak is dolgozó különleges ügynök egy szokatlan feladattal találja szemben magát. A II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet valódi hátterét kell feltárnia. Megdöbbenve tapasztalja, hogy a bűntény szorosan kapcsolódik az 1940-es katyni mészárlásokhoz. A főhősnek rá kell döbbennie, hogy a 21. század bonyolult technológiái a KGB bérgyilkosai ellen mit sem érnek…

A sorozat második részében, A pápa hagyatékában a főhős és csapata a KGB-nek jelentő papok listáját igyekszik felkutatni, mielőtt még ellenfeleik, akik közben rájuk is vadásznak, megelőznék őket.